Leírás és Paraméterek
Miért nem ajánlatos ezekből az igazán meleg színű csészékből kávét szürcsölni?
Ez egy Tófej mokkás készlet. Ez még önmagában nem magyarázat arra, hogy miért ne ihatnád meg belőle a reggeli kávédat, amikor olyan színekben pompázik, hogy csakis jókedvűen kezdődhetne vele a nap.
De mi is az a Tófej? Tófej egy kis község Zala megyében. Itt épült meg a két világháború között a gyár, melyben később a híres Tófej kerámiák készültek. A környékén sok vörösagyag volt található, így helyileg könnyedén be lehetett szerezni az alapanyagot.
Hosszú történet, hogy a gyár hogyan jutott el a dísztárgyak és a használati tárgyak gyártásáig, de nagyon izgalmas, érdemes utána olvasni.
Védjegyükké vált a pirosas-narancsos máz, de emellett készítettek grafitszürke, zöld és kék alapmázas, illetve kékkel díszített termékeket is, de főként a vörös alapszínt használták, ugyanis ezt lehetett a legalacsonyabb hőfokon égetni, így ez volt a leginkább költséghatékony, de emellett a legnépszerűbb termékeik is ezek a narancsos mázzal készítettek voltak.
A mázazást kézzel történt. A kerámia belsejét teleöntötték mázzal, majd amikor eléggé beszívta, kiöntötték belőle. Ehhez leggyakrabban egy ólom-antimonátot tartalmazó napsárga mázat használtak.
Ezt követően mázüstbe mártották a kerámiát, hogy a külsejét is megszínezzék, majd a díszítés a még nedves alapmázra került. A díszítés készülhetett mázráfolyatással vagy ecsettel, írókával történt a nedves mázba festve, vagy először fémmel belekarcolva a mintát és aztán kitöltve azt. Így készültek a narancsos vöröses alapon különféle fekete geometrikus, csíkos, hullámos, emberalakos és halas tárgyak. Leggyakrabban azonban a tengeri szivacsos technikát alkalmazták. A szivacsot a fedőmázba mártották, majd a nedves alapmázra pacsmagolták. Ez égetés után sűrűbb máz esetén vajsárga, hólyagos felületet eredményezett, míg a hígabb simább lett és méregzöld.
Az utolsó munkafázis az azonosító jelnek a tárgy fenekébe karcolása, majd kiégetése volt. Az égetés után jelent meg a máz színvilága. A végső termékeket még egyszer átválogatták, ugyanis az anyagok sűrűségét is a munkások mérték ki érzésre, így gyakran megesett, hogy a kerámia és a máz más-más hőfokon tágult és a tárgy repedezett lett.
Népszerű termékek voltak a vázáik, különböző dísztárgyaik, de a háztartási kerámiák, kávéscsészék, likőrös vagy boros készleteik nem váltak azzá, mégpedig azért, mert mindennapi használatra nem voltak igazán alkalmasak.
A csészék például megrepedeztek hő hatására és áteresztették a nedvességet.
Csésze magassága | 4,5 cm |
Átmérője | 5,5 cm |
Tányér átmérője | 10,5 cm |